Alkotmánybírósági válság Lengyelországban: Nawrocki szemben a Tusk-kormánnyal
A lengyel Alkotmánybíróság nyolc fővel ülésezett a szokásos tizenöt helyett kedden, és így fogadta el az intézmény jövő évi költségvetését. A hatalmi ágak közötti konfliktus azonban nem jutott nyugvópontra, ez a devizapiacon is érződik: kedden délelőtt a zloty közel hároméves mélypontra gyengült az euróval szemben.
Pénteken késő délután rohamrendőrök vették körbe az Alkotmánybíróság épületét, az intézmény hivatalban lévő elnökét, Bogdan Święczkowskit pedig nem engedték be. A Donald Tusk vezette kormány által idén kinevezett nyolc alkotmánybíró közül a legtapasztaltabb, Anna Korwin-Piotrowska bejelentette, hogy 30 napra felfüggeszti Święczkowski és helyettese jogköreit, és átveszi az intézmény irányítását.
Érvényes döntéshez legalább a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. A 2024-ben kinevezett Święczkowski korábban a Jog és Igazságosság vezette kormány tagja volt. Ő és hat másik, szintén az előző kormány által választott alkotmánybíró puccskísérletként értékelte a péntek esti történteket. Az épület körüli sátortáborban hetek óta tüntetők tanyáztak, és a rendőrök láttán több ezer ember gyűlt össze.
Karol Nawrocki lengyel köztársasági elnök az alkotmányos rend megsértésének nevezte az alkotmánybíróság vezetőinek felfüggesztését. A Tusk-kormány 2023-as hivatalba lépése óta nem ismeri el az Alkotmánybíróság legitimitását, döntéseiket közel három éve nem veszik figyelembe. A hatalomátvételt Mindenszentek napja elé időzítették, hogy megelőzzék a nagyobb tömegtüntetést, és tudták, hogy az államfő nem lesz az országban.
Nawrocki péntek este Szenegál felé tartott, de Dél-Spanyolország felett elrendelte a repülőgép visszafordítását. Hajnali 1 óra előtt érkezett az épülethez, átverekedte magát a rendőrsorfalon, Korwin-Piotrowskának nekiesett, végül hajnali 5 óra előtt nem sokkal távozott. Tusk szerint néha fájdalmas a jogállamiság helyreállítása, de ezen a téren nem köthető kompromisszum.
Az alkotmánybíróknak hivatalba lépésük előtt esküt kell tenniük a köztársasági elnök előtt, Nawrocki azonban öt új jelölt esetében ezt elutasította, köztük Korwin-Piotrowska esetében is. Szent-Iványi István külpolitikai elemző szerint formális jog szerint ők öten nem alkotmánybírók, mert nem tették le az esküt, és jogvita van arról, hogy az elnök köteles-e aláírni a kinevezést – ez ex lex állapot. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az öt alkotmánybíró jogszerűen foglalhatta el helyét, mivel a Szejm megválasztotta őket; a Velencei Bizottság és vasárnap az Európai Bizottság is Tusk álláspontja mellett foglalt állást.
Marcin Matczak alkotmányjogász szerint Święczkowski eltávolításának nincs jogalapja, mert az igazságügyi miniszter nem gyakorol hatalmat az alkotmánybíróság felett; a lépés súlyos, a jogállamisággal ellentétes hatást vált ki, amelynek következményei évekig érezhetők lesznek. Szent-Iványi szerint nem lát lehetőséget a kompromisszumra egyik fél részéről sem, és a helyzetet bonyolítja, hogy Nawrocki köztársasági elnökként a hadsereg főparancsnoka, a kormány mögött viszont ott a rendőrség.
Święczkowski felfüggesztése miatt hétfőn visszalépett pozíciójából az ország állandó ENSZ-képviselője, Krzysztof Szczerski, az elmúlt napokban a pekingi és a bukaresti lengyel nagykövet, Jakub Kumoch és Paweł Soloch is lemondott. Kedden estére a Jog és Igazságosság szimpatizánsai csendes tüntetést szerveztek a varsói elnöki palota elé, hasonlót terveznek Krakkóban, Wrocławban, Poznańban, Gdańskban, Szczecinben és Katowicében is.
Lengyelországban jövő novemberig parlamenti választásokat kell kiírni. Szent-Iványi szerint a választási kampány túl korán kezdődött, és nem biztos, hogy egy előrehozott választás bármit megoldana, mivel jelenleg a Tusk vezette Polgári Koalíció a legnépszerűbb a közvélemény-kutatások szerint. Az ellenzéki Jog és Igazságosság, a Konföderáció és a Korona párt tervei között vannak átfedések, de a nézetkülönbségek nehezen hangolhatók össze egy esetleges koalíció esetén.
A lengyel törvények szerint, ha a köztársasági elnök nem ír alá egy törvényjavaslatot, második próbálkozásra a Szejm 60 százalékának támogatása kell a hatályba lépéshez. A Polgári Koalíciónak partnereivel együtt sincs 276 mandátuma a 460 tagú Szejmben, ezért Szent-Iványi szerint akár kezelhetetlenné is válhat a helyzet: ha például a költségvetést nem tudják elfogadni, minden lebénulhat, amit csak előrehozott választással lehet feloldani.