Botrányosnak és jogellenesnek tartja a lex MBH–4iG-t a kisbefektetők érdekvédelmi szervezete
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) szerint a Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által előzetes társadalmi egyeztetés nélkül benyújtott, majd gyorsított eljárásban elfogadott salátatörvényben úgy módosult a tőkepiaci törvény, hogy az súlyosan sérti a kisbefektetők jogait. A módosítás lehetővé teszi, hogy nagybefektetők úgy szerezzenek többségi befolyást egy nyilvános részvénytársaságban – például a Budapesti Értéktőzsdén szereplő MBH Bankban vagy a 4iG-ben –, hogy ne kelljen vételi ajánlatot tenniük a többi tulajdonosnak.
Az Országgyűlés múlt szerdán módosított több jogszabályt a Ruff Bálint által benyújtott salátatörvény keretében, köztük a tőkepiaci törvényt. A Tebész szerint „az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése” indoklású fedősztori mögé rejtve az EU által megkövetelt kisbefektetői jogokat súlyosan sértő, azokat teljesen kiiktató módosítások is bekerültek a jogszabályba. Az érdekvédelmi szövetség felhívta a figyelmet arra is, hogy a salátatörvényt előzetes társadalmi egyeztetés nélkül, gyorsított eljárásban fogadta el a parlament. Állításuk szerint ezzel a parlament 25 éve jól működő EU-szintű kisbefektető védelmi elveket tett semmissé.
A Tebész sérelmezi, hogy a rekordgyorsasággal átvitt salátatörvény céljának magyarázata nem említi, miért volt szükség a tőkepiaci törvény legfontosabb kisbefektető védelmi előírását, a kötelező nyilvános vételi ajánlat kötelezettségét kivételek és extra felmentvények megfogalmazásával szinte teljesen használhatatlanná tenni. A piaci szereplők szerint a Budapesti Értéktőzsdén forgó két nyilvános részvénytársaságot – a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bankot, illetve a Jászai Gellért által többségében tulajdonolt 4iG-et – célzó törvénymódosítás azon kötelezettség alól ad felmentést, amely eddig kimondta, hogy aki egy tőzsdei cégben előre meghatározott szavazati, vagyis úgynevezett befolyási mértéket (33, illetve 25 százalékot) átlép, annak még előzetesen, vagy bizonyos esetekben 15 napon belül kötelező a többi részvényes számára biztosítani a méltányos áron történő részvényeladás lehetőségét. Vagyis úgynevezett kötelező nyilvános vételi ajánlatot kell tennie, előre meghatározott elvek szerint, abból is a legmagasabb értéken meghatározott vételárral.
A módosítás a Tebész szerint azért káros a kisbefektetőknek, mert az eddig legfeljebb 15 nap helyett akár 6 hónapig is elhúzható, vagy teljes mentesség is szerezhető a kötelező nyilvános vételi ajánlat megtétele alól úgy, hogy közben a szavazati jog gyakorolható lenne. A szövetség szerint a jogszabály-módosítás erkölcstelen és kisbefektetőellenes új általános kivételei és felmentvényei minden olyan személyre kiterjednek, akik az amúgy nem túl különleges jogi státusokba kerülnek, vagy oda trükközik magukat. Ezzel pedig az állam és bármely, ügyeskedni képes nagybefektető immár a kisrészvényesek kárára és piaci kockázatára előzetes és utólagos jogi következmények nélkül randalírozhat bármelyik tőzsdei társaságban.
A Tebész emlékeztet arra, hogy az elmúlt harminc évben az ilyen különleges státusba került szereplők száma különösebb trükközések és különleges felmentvényi lehetőségek nélkül is elérhette az új befolyásszerzők egynegyedét. Amennyiben tehát így maradna a tőkepiaci törvény módosítása, akkor szinte biztosan a kivételezés alá kerülő szereplők jelentős növekedésére kell számítani. Ennek eredményeként pedig Magyarországon teljesen kiüresednének a befektetővédelem fogalmának európai elvei – állítják.
A szövetség álláspontja szerint a felmentési szabályok kifejezetten ellentétesek a tőkepiaci törvény preambulumában leírt jogelvekkel („befektetések biztonságának növelése, a befektetők védelme”), az Alkotmánybíróságnak a befektetések és a magántulajdon védelmének elvét értelmező több határozatával, valamint az Európai Uniónak a tőkepiacok működésével és a befektetők védelmével foglalkozó kötelezően betartandó rendeleteivel, például a nyilvános vételi ajánlatról szóló uniós irányelvvel. A kisbefektetők e súlyos jogfosztását a Tebész egy jogállamban teljesen elfogadhatatlannak tartja, ezért első körben a köztársasági elnökhöz fordult annak érdekében, hogy a szóban forgó törvénymódosítást ne írja alá, azt küldje vissza az Országgyűlésnek átdolgozásra. Ezzel együtt javasolja, hogy a salátatörvény második tárgyalása során abból vegyék ki a tőkepiaci törvénynek a kisbefektető védelmi elvekkel ellentétes jogfosztó rendelkezéseit.