Több mint 20%-kal csökkent az illegálisan tartózkodók száma Európában
Az Európai Unió területén 2025-ben 132 600 harmadik országbeli állampolgár beléptetését tagadták meg, ami 7,1%-os növekedést jelent az előző évhez, 2024-hez képest, amikor ez a szám 123 835 volt. Részletezve, a tavalyi év adataihoz viszonyítva, a helyzet továbbra is aggasztó, hiszen a migráció és a határellenőrzés kérdése folyamatosan napirenden van.
Változások a bevándorlási politikában
2025-ben 491 950 harmadik országbeli állampolgár kapott kitoloncolási végzést, ez 5,8%-os növekedést mutat a 2024-es 464 985-höz képest. A jelentős emelkedés arra utal, hogy az uniós tagállamok fokozottabban ellenőrzik a migrációt és érvényesítik a hazai törvényeket.
Kitoloncolás: az arányok ismertek
A visszaküldött harmadik országbeli állampolgárok száma 21%-kal nőtt, összesen 135 460 állampolgárt küldtek vissza, ami 20,9%-os emelkedést mutat az előző év 112 040-éhez képest. A statisztikák szerint Németországban küldték vissza a legtöbb embert: összesen 29 295 főt. Franciaország 14 940, míg Svédország 11 250 állampolgárt küldött vissza harmadik országokba.
Származási országok
A kitoloncolások során a legnagyobb részesedéssel rendelkező államokból származó emberek közé Törökország (13 405), Grúzia (10 475), Szíria (8 370) és Albánia (8 020) tartoznak. Ez a trend is tükrözi a nemzetközi migráció komplexitását és a globális helyzet alakulását.
Migrációs kihívások
Az EU-s országok belefáradtak az illegális migráció visszaszorításába és a populáció békéjének megőrzésébe. A csökkenő statisztikák javulásra utalnak, de a kihívások továbbra is fennállnak, és a hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a helyzet alakulását. A migrációval kapcsolatos intézkedések és azok hatékonysága kulcsszerepet játszanak a jövőbeni politikák kialakításában.