Vagyonadó: a családi vagyontervezés kerülhet a döntések középpontjába
A kormány október 27-én benyújtotta az Országgyűlésnek a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot. A javaslat a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest szerkezetén nem, részletein – főként a cégek és az ingatlanok értékelésén – érdemben változott. A vagyonadó legfontosabb hatása az értékelés szerint nem a költségvetésben, hanem a családokban jelentkezik: a vagyontervezés, amely eddig sokszor halogatott magánügy volt, most a családi döntések középpontjába kerül.
Kedvezőbb szabályok a vállalkozó családoknak
A benyújtott szöveg több ponton a vállalkozó családok javára módosult. Ha a társaság saját tőkéje legfeljebb 100 millió forint, a tulajdonos a hozamalapú képlet helyett a könyv szerinti értéket is választhatja. Ez a szellemi tőkére építő, gyakran a tulajdonos személyéhez kötött cégeknél reálisabb értéket adhat, növelheti viszont a holdingok és ingatlanos projektcégek torzítását.
Bővült a holdingcégek köre: a pénzügyi eszközöket, követeléseket, készpénzt vagy saját használatú ingatlant tartó családi holdingok is ide tartozhatnak, ha tevékenységük nem termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást céloz. A nagyobb cégeknél a saját tőkéhez hozzáadandó rejtett tartalékok kiszámításához már nem mindig kell könyvvizsgáló. A közeli hozzátartozók részesedését össze kell számítani, így a családi cég tulajdonának szétosztása vagy a részleges generációváltás önmagában nem csökkenti az adóalapot.
Mi maradt változatlan?
A vagyonadó alapjai változatlanok: személyenként 1 milliárd forint mentesség, a házastársak külön adóznak, de a házassági vagyonjogi szabályok szerint. A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány továbbra is önálló adóalany, saját 1 milliárd forintos mentességgel. Megmaradt a visszaélés-ellenes szabály, amely az adó köztudomásúvá válása óta végrehajtott vagyon-átrendezéseket is vizsgálhatja, a valós célt az adózónak kell igazolnia. A fizetési könnyítés továbbra is a NAV mérlegelésén múlik, automatikus részletfizetés nincs.
Nyugati tapasztalatok
A nyugati vagyontervezési kultúra sem magától alakult ki: szinte mindenhol szerepet játszott egy-egy új adónem vagy szabályozási fordulat. Az Egyesült Államokban a szövetségi örökösödési adó több mint száz éve terheli a nagy hagyatékokat, ma a mentességi határ feletti 40 százalékos kulccsal. Erre épült ki a családi trustok, családi irodák és alapítványok gyakorlata. Az adómentes szövetségi keret 2026-tól személyenként 15 millió dollárra nőtt, a családok mégsem hagytak fel a tervezéssel. Az Egyesült Királyságban 2025-től a tartózkodáshoz kötött örökösödési adó, 2026 áprilisától a családi vállalkozásokra vonatkozó kedvezmény korlátozása tette újra első számú témává az utódlás tervezését. Svájcban a kantonok évtizedek óta vetnek ki vagyonadót, ahol a kiszámítható értékelés tette kezelhetővé az adót.
Mit érdemes most tenni?
A vagyonadó lehetőség a megfontolt családi tervezésre. Érdemes elkészíteni a családi vagyonleltárt: kinek mi van a nevén, és mit ér a benyújtott javaslat értékelési szabályai szerint. Dönteni kell a családi cégről: felosztják vagy egyben tartják, ki irányít tulajdonosi és operatív szinten, mi történjen váratlan helyzetben. Szükséges a likviditási terv arról, miből fizeti a család az adót évről évre, ha a vagyon működő cégben vagy ingatlanban van. Hosszú távú, dokumentált családi célok – családi alkotmány, utódlási terv, bizalmi vagyonkezelés – segíthetik a következő generáció bevonását.