Súlyos forintokat költenek zsebből a magyarok az egészségükért
Milyen mértékben támaszkodik a magyar egészségügyi rendszer az állami forrásokra? Mekkora a lakossági és az önkéntes egészségbiztosítás szerepe a pénzügyi struktúrában? A GKI a KSH adatai alapján alaposan megvizsgálta a magyar egészségügyi kiadások szerkezetét, és megdöbbentő tényeket tárt fel.
2023-ban a hosszú ápolási idejű ellátások 93%-a, a gyógyító és rehabilitációs fekvőbeteg- és egynapos ellátások 94,7%-a, valamint a klinikai laboratóriumi, diagnosztikai és betegszállítási szolgáltatások 87%-a az állam által finanszírozott. Továbbá, a prevencióhoz kapcsolódó alrendszer költségeinek 75,3%-a is az állam zsebéből került kifizetésre. Ezek az arányok jól mutatják, hogy a legsúlyosabb és hosszú távú kezeléseket igénylő szolgáltatások főként állami forrásból állnak rendelkezésre a lakosság számára.
Más alrendszerekben azonban a háztartások közvetlen szerepvállalása sokkal hangsúlyosabb. A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiadásainak jelentős része a lakosság saját forrásából kerül fedezésre, mely a háztartási költségek jelentős részét képezi. A járóbeteg-ellátásban is hasonló a helyzet, ahol az állami hozzájárulás alacsony szinten áll, így a betegek gyakran saját zsebből finanszírozzák az ellátásokat. A lakosság által megcélzott magánegészségügyi szolgáltatások aránya folyamatosan növekszik.
Az egészségügyi pénzügyekben a lakossági magánegészségügyi kiadások közel felét a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök teszik ki, ami az állami gyógyszerkiadások háromszorosát jelenti. A járóbeteg-ellátásra fordított kiadások a magánkiadások egyharmadát teszik ki, mely szintén magasabb, mint az állami kiadások aránya, amely csupán 21%-ot képvisel. A prevencióra irányuló költségek Magyarországon alacsonyak, ami hosszú távon növeli a költségesebb egészségügyi ellátások szükségességét.
A jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy a magyar egészségügyi rendszer domináns állami finanszírozása mellett, a magánegészségügyi szolgáltatások iránti igény folyamatosan erősödik, ezzel párhuzamosan a háztartások közvetlen terhei egyre inkább növekednek. Az időben történő prevenció és a megfelelő finanszírozási struktúrák kialakítása elengedhetetlen a jövőbeli költségek csökkentéséhez.