A moldovai parlament döntése az orosz kulturális központról
2025. november 28-án a moldovai parlament az orosz kulturális központ bezárását szavazta meg, ezzel egy újabb lépést tett Moszkva befolyásának csökkentésére. Az intézkedést a 101 fős törvényhozásból 57 képviselő támogatta, a többséget az EU-párti Maia Sandu elnök pártja, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja adta.
A moldovai kormány hangsúlyozta, hogy a chisinaui orosz tudományos és kulturális központ olyan narratívák terjesztésére használható, amelyek Moldova biztonságát veszélyeztetik. Jogi okokból azonban a központ 2026 júliusáig nyitva marad, mivel a bezárásáról hónapok óta viták folynak.
Maia Sandu és a destabilizációs aggodalmak
Maia Sandu elnök, aki 2020 óta áll a moldovai hatalom élén, azt szeretné, hogy az ország az évtized végére csatlakozzon az Európai Unióhoz. Elnöki pozíciójában Sandu éles kritikával illette Oroszország ukrajnai hadműveleteit, és azon aggályának adott hangot, hogy Moszkva destabilizálni próbálja Moldovát, manipulálva a közvéleményt a volt szovjet tagköztársaság területén.
Az oroszbarát ellenzéki pártok ugyanakkor azt állítják, hogy a kormány nem tudott jogellenes tevékenységeket bizonyítani a kulturális központ működésével kapcsolatban.
A drónbetörések és a központ bezárásának okai
Moldova külügyminisztériuma az év elején drónbetörések után sürgette a kulturális központ bezárását. A legutóbbi incident után, amikor hat orosz drón lépte át a moldovai légtér megsértését, a külügyminisztérium ezt a lépést a moldovai szuverenitás megsértéseként és egy nemzeti biztonsági fenyegetésként értékelte.
Oleg Ozerov, az orosz nagykövet, kétségbe vonta a külügyminisztérium állításait, és arra utalt, hogy a drón, amelyet a központ bezáratásához használtak, nem biztos, hogy ténylegesen a betöréshez köthető.
Oroszország a moldovai kormányt „ruszofób” politikájuk miatt támadja, míg Moldova és Oroszország diplomáciai kapcsolatai továbbra is romlanak.
Összegzés
A moldovai parlament döntése az orosz kulturális központ bezárásáról nemcsak a politikai táj képlékenységét mutatja, hanem a Moldovára nehezedő külső nyomásokra is rávilágít. A feszültségek felgyorsulása és a nemzetközi kapcsolatok bonyolultsága tovább növelik a bizonytalanságot az ország jövőjét illetően. A moldovai vezetés és az orosz kormány közötti kapcsolat változásai figyelemre méltó következményekkel járhatnak a régió stabilitására nézve.