JOBBAN ÉLNÉNK, HA LEVENNÉNEK A LISTÁRÓL
Vlkolínec, a festői szlovákiai település, ahol az UNESCO világörökségi státusszal együtt járó turizmus teherként nehezedik a helyiek vállára. A falu lakói összefogtak, és kifejezték óhajukat, hogy „kihúzzák őket a világhírű listáról”. A hírek szerint a közösség tagjai egyre inkább azt érzik, hogy a turisták özöne felborítja a mindennapi életüket, s a csendes falusi élet, amiért ide költöztek, már csak emlék. A település évente megközelítőleg 100 ezer látogatót fogad, ami egy kis közösség számára óriási megterhelést jelent.
„Jobban élnénk, ha az UNESCO levenne minket a listáról” – mondta Anton Sabucha, a falu egyik lakója, kihangsúlyozva, hogy a turisták látogatása megfosztja őket a privát élettől, amit korábban élveztek. A világhírű státusz védelmet és elismerést hoz magával, de ennek a pozitív hatásnak az ellentéte is megjelenik; a látogatók áradata és a helyi élet ritmusának felborulása súlyos következményekkel jár.
A FALU KÜLDEN A MAGÁNTERÜLETET VISSZAIGÉNYLIK
Vlkolínec főutcáján az „Private property” (magánterület) táblák és a fényképezéstől eltiltó feliratok azt jelzik, hogy a helyiek küzdenek a turistaforgalom ellen, igyekeznek visszahódítani egy kis területet saját életük számára. Az UNESCO világörökségi státusz fénye vonzza a látogatókat, de a megvalósuló tömeges turizmus súlyosan nyomást gyakorol a lakosságra.
LEHET-VEL LEVENNI A VILÁGÖRÖKSÉGI LISTÁRÓL?
Elvileg igen, de a valóságban ez ritkán történik meg. Az UNESCO eddig mindössze három esetben törölt helyszínt a listáról: Ománban az Arab oryx rezervátumot, Németországban a drezdai Elba-völgyet és az Egyesült Királyságban a Liverpooli történelmi városi területet. E három esetben a törlést új infrastrukturális beruházások vagy változások indokolták, nem pedig a helyi lakosok kérésére.
Az UNESCO képviselői azonban hangsúlyozzák, hogy nemcsak a listára kerülés folyamatát támogatják, hanem figyelmet fordítanak a turizmus okozta terhek kezelésére is. A helyi közösségekkel való párbeszéd elengedhetetlen, hogy a világörökség megőrzése ne járjon együtt a települések életminőségének csökkenésével.