ÚJ KORSZAK JÖN A BÉREZÉSBEN: MIRE KELL FELKÉSZÜLNIÜK A VÁLLALATOKNAK?
Ketyeg az óra: az EU bértranszparencia-irányelve hamarosan életbe lép. Jelenleg a cégek háromnegyede, azaz 75 százalék, és a munkavállalók fele, tehát 51 százalék, nem támogatná azt a kezdeményezést, hogy a bérek nyilvánosan elérhetők legyenek. Az alacsony elfogadottsági arány azonban nem feltétlenül tudatos döntés, mivel sokan nincsenek tisztában az új szabályozás jelentésével. A vállalatok csupán 10 százaléka állítja, hogy jól ismeri a direktívát, ami könnyen tévhitekhez és félreértésekhez vezethet. A hónapok múlva kötelezővé váló irányelv érvényesítéséhez szükség van egyértelmű, gyakorlati iránymutatásra, amit a Profession Backstage podcast szakértői nyújtanak a bértranszparencia diskutálásával kapcsolatban.
MIÉRT VAN SZÜKSÉG A BÉRTRANSZPARENCIÁRA?
Az Eurostat adatai alapján 2023-ban az EU-ban a nemek közötti bérszakadék átlagosan 12 százalékos, Magyarországon pedig 17,8 százalék. Az uniós irányelvet ennek a bérkülönbségnek a csökkentése érdekében alakították ki, amelynek átültetésére 2026. június 7-ig kell sort keríteniük az EU tagállamainak, Magyarország esetében azonban ez a folyamat még nem történt meg. A direktíva legfőbb célja, hogy a férfiak és nők azonos értékű munkáért egyenlő bérben részesüljenek, és az esetleges eltéréseket objektív alapon indokolják a cégek.
Bár az irányelv a nemi alapú bérdiszkrimináció problémájának kezelésére irányul, jelentős hatással lesz az egész munkaerőpiacra. A cégeknek ugyanis, hogy eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek, világosan meg kell határozniuk a különböző pozíciókhoz és szintekhez tartozó munkaköri elvárásokat és képességeket, valamint az így kialakított bérezési sávokat egy átfogó bérstruktúrában.
ALACSONY A BÉRÁTLÁTHATÓSÁG TÁMOGATOTTSÁGA A HAZAI MUNKAERŐPIACON
A Profession.hu és a PwC Magyarország közötti átfogó kutatás rávilágít, hogy a vállalatok 15,5 százaléka még sohasem hallott a bértranszparencia-irányelvről, és csupán minden tizedik cég van tisztában a részletekkel. Ez a tudás hiánya sürgető problémát jelent, mivel a vállalatokat nemcsak a bérkülönbségek kezelésére kötelezik, hanem jelentéstételi kötelezettség is terheli őket. Az első lépésként 2027. június 7-ig a legalább 150 fős cégeknek nyilatkozniuk kell a belső bérkülönbségekről, figyelembe véve a 2026-os adatokat.