Lépett a Fed: három év után először emelt kamatot az amerikai jegybank
A Federal Reserve szerdán egyhangú döntéssel 25 bázisponttal megemelte az irányadó alapkamatot, amely így a 3,75 százalék–4,00 százalékos célsávba emelkedett. A lépéssel a jegybank megtörte a több mint három éve tartó tartózkodást, és egyértelmű jelzést küldött: idén még egy kamatemelés várható az elszabaduló olajárak és egyéb tényezők fűtötte infláció letörése érdekében.
A piacok által már széles körben beárazott, 12-0 arányban megszavazott döntés után a Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) szikár hangvételű közleményben szögezte le: „Az infláció továbbra is magas. A mai politikai lépés támogatja a bizottság 2 százalékos céljához való gyorsabb visszatérést. A bizottság biztosítani fogja az árstabilitást.”
Bár a Fed döntéshozói az elmúlt hetekben egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek, a Wall Streetet Kevin Warsh Fed-elnök augusztus végi, Jackson Hole-i beszéde már meggyőzte a szigorítás szükségességéről.
A jegybanki fordulat mögött több kulcsfontosságú strukturális ok húzódik meg. Az energiapiaci sokk tartóssága: bár a Fed hagyományosan átmenetinek tekinti az Iránnal zajló háború miatti üzemanyagár-emelkedést és a vámok hatásait, a döntéshozók most attól tartanak, hogy a tartósan magas energiaárak beépülnek az inflációs várakozásokba. A múlt szellemei: élénken él a jegybankárok emlékezetében a Covid-pandémia utáni időszak, amikor az inflációt tévesen „átmenetinek” bélyegezték, mielőtt az 40 éves csúcsra ugrott volna. Feszes munkaerőpiac és a mesterséges intelligencia: a munkaerőpiac stabilizálódott (a munkanélküliségi várakozást 4,1 százalékra csökkentették), miközben a közgazdászok szerint a mesterséges intelligenciába (AI) áramló masszív beruházások újabb inflációs nyomást generálhatnak.
A szerdán közzétett frissített előrejelzések (az úgynevezett dot plot grafikon) szerint a döntéshozók többsége úgy látja, hogy a munka még nem ért véget. A 18 tagból 16-an (Warsh elnök hagyományosan nem ad le egyéni pontot) még egy kamatemelést valószínűsítenek 2026-ban, négyen közülük akár kettőt sem tartanak kizártnak.