Oszkó Péter: egyre többet költ az állam a gazdaságra, de mégis mire megyünk vele?
Nem feltétlenül az államtól vagy az európai uniós forrásoktól kell várni a csodát és a tartós gazdasági növekedés beindítását Magyarországon. Ebben a folyamatban legalább ilyen, ha nem fontosabb szerepe lehet annak a 120 ezer milliárd forintnak, ami a magyar háztartásoknál lévő teljes pénzügyi vagyon, és aminek csak az elenyésző részét forgatjuk vissza a gazdaságba.
De az Európai Unió egészében sem jobb a helyzet, tekintve, hogy évente 300 milliárd eurót fordít a közösség az Egyesült Államok jólétének finanszírozására.
„Óriási tőkét halmoz fel a lakosság Magyarországon, amiből viszont nem a magyar gazdaságot fejlesztjük. A háztartásoknál lévő 120 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyonból mindössze 4 ezer milliárd forintot fektetünk be a tőzsdére, és még kisebb arányban vásárolunk magyar részvényeket. Pedig ez a pénz közvetlenül visszaforogna a magyar gazdaságba” – mondta el Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, az O3 Partners N.V. vezérigazgatója a GKI 2030 konferencián.
Ennek a bruttó 120 ezer milliárd forintnak ugyanis a 25 százaléka készpénzben és látra szóló bankbetétben csücsül, vagyis gyakorlatilag egyáltalán nem termel hozamot. Eközben igazi kötvénybefektető ország, vagyis az állam legnagyobb hitelezői lettünk (13 700 milliárd forintot tartunk állampapírban).
„2010-ben a magyar költségvetés a GDP 5,8 százalékát fordította gazdaságfejlesztésre. 2024-ben ez az arány már 7,7 százalék volt, miközben a kelet- és közép-európai átlag 5,6 százalékon állt. Egy folyamatosan erősödő állami jelenlétet láttunk Magyarországon, mégis, elnézve az elmúlt évek GDP-alakulását, ez mennyit segített a gazdaságon?” – tette fel a költői kérdést Oszkó Péter.
A befektetési szakember szerint egyáltalán nem biztos, hogy az államra kell bízni a gazdaság fejlesztését, miközben 120 ezer milliárd forinton ül a lakosság, minimális kockázatvállalással.
„Az újraelosztási arány a kelet- és közép-európai régióban Magyarországon az egyik legmagasabb (a GDP 47,3 százaléka, ami viszont enyhén alacsonyabb az EU átlagánál). Az államtól várjuk, hogy oldja meg a finanszírozást, de közben azt látjuk, hogy mégsem oldja meg” – tette hozzá a korábbi pénzügyminiszter.
Szerinte ettől függetlenül nagyon fontos, hogy a korábban zárolt, de az év végéig remélhetőleg beérkező uniós forrásokat hatékonyan költse el az állam. Azonban nem ez hozza majd el a csodát.
„Örülünk az MFB 645 milliárd forintjának, de a lakosság esetében ezermilliárdokról van szó. Véleményem szerint az államnak a következő években annyi lenne a dolga, hogy megoldja a költségvetés konszolidációját és úgy teremtse meg az euró bevezetésének feltételeit, hogy minél kevesebb pénzt vonjon el a lakosságtól. Valamint egy olyan szabályozói és bizalmi környezetet kell teremtenie, amiben azt érezzük, hogy érdemes a hazai cégekbe befektetni, ezáltal visszaforgatni a pénzünket a magyar gazdaságba” – jelentette ki Oszkó Péter.
Előadását pedig azzal zárta, hogy nem a tőke hiányzik a magyar gazdaságból, és már a kötvény-, illetve részvénybefektetések arányának megváltoztatásával is jelentős előrelépést érhetnénk el.