Az euró bevezetése legkorábban 2033-ban lehetséges
Az euró bevezetésének feltételeit 2030 körül teljesítheti Magyarország, a közös valuta tényleges bevezetése pedig legkorábban 2033-ban lehet reális – mondta Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján. A brókercég az év végére 370 forintos euróárfolyamot vár.
Az elemző szerint az elmúlt évek magasabb inflációja, a forintárfolyam ingadozása és a magas kamatkörnyezet új hátszelet adott az euróbevezetés melletti érveknek. A forint stabilizálásához szükséges monetáris szigor drágította az államadósság finanszírozását, visszafogta a hitelezést és a beruházásokat, a növekvő állami kamatkiadások pedig szűkítették a költségvetés mozgásterét.
Az euró megszüntetné a forint-euró árfolyamkockázatot az euróövezeten belüli ügyleteknél, csökkenthetné az átváltási költségeket, és stabilabb hátteret adhatna a cégeknek. A csatlakozás feltételei emellett számon kérhető célt jelentenének a gazdaságpolitika számára is. Aradványi ugyanakkor nem állítja, hogy az euróbevezetés önmagában rendbe teszi a költségvetést: a közös valuta mellett is lehet túlzott hiányt felhalmozni, ahogy arra már volt példa az EU-ban. Az önálló kamat- és árfolyampolitika elvesztése hátrányokkal is járhat.
A maastrichti kritériumok között szerepel az árstabilitás, a hosszú lejáratú kamatok megfelelő szintje, a nemzeti deviza árfolyamának stabilitása, valamint a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó követelmény. A hiány határértéke a GDP három százaléka, az adósságé 60 százalék, bár megfelelő mértékben csökkenő pálya esetén az ennél magasabb ráta is elfogadható lehet. Az elemző értékelése szerint az infláció és a hosszú kamatok terén már történt előrelépés, a hiány és az adósság alakulása viszont továbbra is komoly akadály.
Az előadásban ismertetett forgatókönyvek szerint a következő évek magas hiánya mellett 2030-ig nehéz lesz elérni a szükséges adósságcsökkentési ütemet. Aradványi említette egy „előre terhelt költségvetési konszolidáció” lehetőségét, ami azt jelenti, hogy a hiány nagyobb részét minél előbb le kellene faragni, és nem szabad a folyamat végére halasztani az alkalmazkodást. Kérdésre válaszolva azt mondta: pusztán a már bejelentett bevételi lépések nem látszanak elegendőnek, és ha a kiadási oldalon kell javítani az egyenleget, várhatóan érzékeny tételekhez is hozzá kell nyúlni. Ide tartozhat a rezsicsökkentés mérséklése is, ezt a lépést azonban még nem jelentették be.
Az Equilor szerint gyakori tévhit, hogy 2030 az euróbevezetés éve lehet, ez valójában a feltételek teljesítésének és az ERM II árfolyam-mechanizmusba való belépésnek a lehetséges ideje. Az elemzők ezután nagyjából két és fél évnyi további felkészüléssel számolnak, ezért a tényleges bevezetésre a 2033-as dátumot tartják reálisnak – legkorábban. Ez gyors és hiteles költségvetési korrekciót, tartós árstabilitást, viszonylag stabil forintot és kedvező gazdasági környezetet feltételez.
Mivel 2026-ban rendkívül magas, 7,5 százalékos GDP-arányos hiány várható, az államadósság a GDP 77,5 százalékára emelkedhet, és csak nagyon lassan kezdhet olvadni, 2028-ban elérve a 76,5 százalékos szintet. „A következő hónapok meghatározó kérdése ezért a 2027-es költségvetés hitelessége lesz” – fogalmazott az elemző. Egy korábbi ERM II-belépés elvileg szintén felmerülhet, de Aradványi szerint nem érdemes túl korán beszűkíteni az árfolyampolitika mozgásterét.
Takács András részvényelemző szerint az euró bevezetése a részvénypiacon elsősorban a külföldi befektetők forintkockázatának megszűnése révén hozhat változást. Könnyebben vehetnének magyar papírokat, nőhetne a piac forgalma, és csökkenhetne a befektetők által elvárt kockázati felár. Ha egy vállalat várható nyereségét alacsonyabb elvárt hozammal értékelik, az magasabb részvényárat indokolhat. Takács külön megemlítette az OTP-t, a kamatérzékeny ingatlantársaságokat és az erősebben eladósodott vállalatokat, mint lehetséges nyerteseket.
Buró Szilárd pénzügyi innovációs vezető szerint a régiós tapasztalatokból nem vezethető le egységes forgatókönyv. Leginkább a horvát példa lehet a legközelebbi párhuzam: a horvát részvénypiac az euró bevezetését követő három évben mintegy 28 százalékkal emelkedett. Magyarország esetében a szakemberek szintén elképzelhetőnek tartanak egy kétszámjegyű növekedést, de ez inkább várakozás. A szlovén tolár tudatos, fokozatos leértékelés mellett gyengült, míg a szlovák korona jelentősen erősödött. A túl erős árfolyamon történő eurósítás az exportorientált gazdaságok versenyképességét leronthatja. Buró a jelenleginél valamivel gyengébb forintot tartana megfelelőnek a 2030 körüli árfolyamrögzítés előtt.
Az Equilor viszonylag stabil forinttal számol: idei év végi előrejelzése 370, 2027-re 365, 2028-ra 360 forintos euróárfolyamot tartalmaz. Várakozása szerint a következő két évben 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés, 76,5 százalékra csökkenő államadósság és négy százalékra mérséklődő alapkamat várható.