Vagyonadó és uniós források – László Csaba a Klasszis Klub Live-ban
A vagyonadó bevezetésének kérdése és a magyar gazdaság előtt álló kihívások lesznek a középpontban a Klasszis Média következő élő adásában. A vendég László Csaba, a 2002 és 2004 közötti Medgyessy-kormány pénzügyminisztere lesz, aki szeptember 30-án, szerdán 15 óra 30 perckor csatlakozik a Klasszis Klub Live műsorához.
Az egyórás élő adás során nemcsak a szerkesztőség, hanem a nézők és olvasók is feltehetik kérdéseiket. A kérdéseket előzetesen a klasszisklub@privatbankar.hu címre lehet elküldeni, de az adás alatt chaten is lehet majd kérdezni. A műsor a Klasszis Média YouTube-csatornáján és a Privátbankár Facebook-oldalán követhető élőben, a konkrét linket pedig az előzetesen regisztráltak kapják meg.
Költségvetési hiány és uniós források
A hazai közélet az ősz beköszöntével felélénkült. Megalakult a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal, amelynek vezetője körüli vita rávilágít arra a kérdésre, mennyire lehet hatékony a szervezet, és mennyit tud visszaszerezni az elmúlt 16 évben jogellenesen magánzsebekbe került pénzekből. Az is kérdés, hogy ha a hivatal sikerrel jár, mikor tud az állam számolni ezekkel a vagyonokkal, és hogyan teheti azokat pénzzé.
A Magyar-kormánynak sürgősen szüksége van forrásokra. Az idei GDP-arányos költségvetési hiány messze elmarad az Orbán-kormány által tervezett 3,7 százalékos mínusztól. A választások utáni átadás-átvételt követően Kármán András pénzügyminiszter 8,3 százalékos deficitet talált, amelyet csak kis részben tart lefaraghatónak. Jelenleg 7,5 százalékot tart reálisnak, erre alapozva készült el a 2026-os pótköltségvetés. A 2027-es büdzsé tervezetét október közepére ígérte a pénzügyminiszter.
A Tiszára szavazók elvárják, hogy Magyar Péterék minél többet valósítsanak meg a választási ígéreteikből, ami jelentős kiadási tételt jelenthet. Ennek egyik lehetséges fedezete lehetne a visszaszerzett vagyon, ám az nem valószínű, hogy ezek pénzzé tételéből már jövőre jelentős összegek foroghatók be. A másik potenciális fedezet az összességében 16,4 milliárd euróra rúgó uniós forrás, amely ha idén nem is, 2027-ben már érezhetőbben hozzájárulhat a gazdaság felpörgetéséhez.
Növekedési kilátások és az euróbevezetés feltételei
A hazai GDP háromévi stagnálás után idén elkezdett gyarapodni, az első féléves 1,7 százalékos plusz azonban még nem eredményez jelentős bevételnövekedést az állami költségvetésben. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentésében 2027-re 2,9 százalékos bővülést vár, 2028-ra pedig ennél hajszállal alacsonyabbat.
Kérdés, hogyan lehet így teljesíteni a Magyar-kormány által célba vett euróbevezetés feltételeit. Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a Kármán András által megjelölt 2030-as dátum nem azt jelenti, hogy már akkor az uniós pénzzel fizethetünk, hanem legjobb esetben is csak azt, hogy belépünk az euróbevezetés úgynevezett előszobájába, az ERM II-rendszerbe. Ott két éven át kell stabilan tartani a forint árfolyamát az uniós fizetőeszközzel szemben, és teljesíteni a maastrichti kritériumokat. Jelenleg csak az inflációs kritériumot teljesítjük, ami jelentős fordulat ahhoz képest, hogy 2025 elején még az egész EU-ban a magyar fogyasztóiár-index volt a legmagasabb.
A többi kritérium közül a költségvetési hiány 3 százalékosra való leszorítása tűnik a legnehezebbnek. Noha a 60 százalékos GDP-arányos államadósság elérése is távolinak tekinthető, itt nem a konkrét számot, hanem az ahhoz vezető pozitív tendenciát kell felmutatni. Ezeket a témákat tervezi átbeszélni a Klasszis Klub Live László Csabával.