Minden fókuszt elvisz Amerika, pedig az igazi sikersztorik itt vannak az orrunk előtt – interjú
A legnagyobb amerikai technológiai cégek dollármilliárdokat költenek mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokra, ami hozzájárul a globális hozamemelkedéshez. Bár még nem jelenthető ki biztosan, hogy az AI-nagyágyúk egyre masszívabb hitelfelvétele rendszerszintű kockázatot jelent, a múltból kiindulva vannak aggasztó jelek – mondták a Hold Alapkezelő portfóliókezelői, Ifkovics Ábrahám és Hadnagy Milán.
Hozzátették: mivel az Egyesült Államok viszi el a legtöbb fókuszt a részvénypiacokon, ott a legnehezebb megtalálni a kiugró sikersztorikat, miközben Európa és a régió hemzseg a jó vételi lehetőségektől.
Az S&P 500 vállalatai kiugró, nagyjából öt éve nem látott profitnövekedést mutattak, az Euro Stoxx 600 cégei pedig negyedével tudták növelni eredményüket. Ifkovics szerint a részvényárfolyamok szempontjából nem az abszolút profitszint, hanem a várakozásokhoz mért teljesítmény a döntő, és a legtöbb nyugati nagyvállalatnál sikerült hozni a várakozásokat.
Hadnagy kiemelte: a saját részvénybefektetéseknél nem helyeznek hangsúlyt egyetlen negyedévre, tulajdonosként hosszabb távon gondolkodnak. Az amerikai megatech cégek közül a Microsoft, a Google, a Meta és az Oracle is agresszíven fektet be az AI-ba, ami beruházási költségként jelenik meg, és később az értékcsökkenésen keresztül ronthatja a profitmarzsokat. Az AI beszállítói láncában, a félvezetőiparban viszont nagyon magas profitokat lehet elkönyvelni.
Ifkovics szerint a memóriaőrület és a hatalmas AI-beruházási láz elkezdte elszívni a pénzt az amerikai állampapírpiac elől. Hadnagy szerint ugyanakkor nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a piac azon részein tudnak félreárazásokat találni, amire éppen mindenki fókuszál, ezért inkább a háttérbe szorult szektorokat vizsgálják.
Nyugat-Európában a fogyasztói szektor részvényeinél látnak nagyobb lehetőségeket, például a luxusiparban, ahol a kínai fogyasztás visszaesett. Ifkovics szerint az európai acéliparban is fellendülés látható, a Thyssenkrupp és a Salzgitter részvényeit például olcsón lehetett megvásárolni, miután árfolyamuk bezuhant. A régióban Lengyelországban az élelmiszer-kiskereskedelemben látnak javulási jeleket.
Ifkovics arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt négy-öt évben az egyik legjobban teljesítő globális iparág az európai bankszektor volt, számos pénzintézet árfolyama öt-tízszeresére emelkedett a 2022-es mélyponthoz képest, ami jelentősen magasabb megtérülés, mint amit szinte bármely amerikai sikersztori produkált az Nvidiát leszámítva. Hadnagy szerint cégszinten nagyon ritkán keresnek amerikai részvényeket, mert versenyhátrányból indulnának, a régióban viszont valós előnyt tudnak kialakítani.
A passzív befektetésekről szólva Hadnagy elmondta: az Egyesült Államokban a forgó vagyon több mint 50 százalékát ilyen módon kezelik, és a passzív arány növekedésével egy részvény akár hosszabb ideig is olyan értékeltségen foroghat, ami nincs összhangban a cég belső értékével. Ifkovics szerint az ETF-ek elterjedése önerősítő folyamatot indított be, ami fokozhatja a piaci koncentrációt: az S&P 500 esetében a hét legnagyobb cég részesedése 30 százalék körüli. Hadnagy szerint ha sok befektető felismeri a kockázatokat, az inga ismét kilenghet az aktív befektetések irányába.
Ifkovics szerint Európában kevésbé jellemző a befektetésre való hajlandóság, Magyarországon sokan tartják készpénzben a megtakarításukat, míg az Egyesült Államokban az emberek több mint 50 százalékának van valamilyen részvénybefektetése. Hozzátette: a magyar piac mérete sem kedvez a részvénypiaci befektetéseknek, és Németországra is igaz, hogy a gazdaság méretéhez képest alacsony a tőzsdén lévő vállalatok összesített piaci kapitalizációja.