A kormány dilemmája: betarthatók egyszerre a jóléti ígéretek és lehet eurónk?
A költségvetés legnagyobb problémáját jelenleg a magas adósságfinanszírozás jelenti, ami a GDP 3,9 százalékára rúg. Emellett az előző kormány örökségének fenntartása – a 14. havi nyugdíj, az édesanyák személyijövedelemadó-mentessége és az Otthon Start program –, valamint a Tisza szociális ígéretei, köztük a minimálnyugdíj emelése és a minimálbéresek szja-jóváírása is terhelik a büdzsé kiadási oldalát.
Az euró bevezetéséhez szigorú fiskális politikára és folyamatosan csökkenő, lehetőleg jövőre már 6 százalék alá mérséklődő eredményszemléletű hiányra lenne szükség. A bevételi oldalon egyelőre nehéz megbecsülni, hogy a vagyonvisszaszerzéstől mekkora összegeket remélhet a kormány.
„A vagyonvisszaszerzés mértéke nagymértékben függ attól, hogy az állam milyen kapacitásokat tud erre a célra invesztálni. A szűk keresztmetszetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelentheti, amely az elmúlt 15 évben nem folytatott érdemben vagyonosodási vizsgálatokat” – fogalmazott ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője.
A növekvő piaci bizalomból fakadóan a hozamfelárak csökkenése egyértelműen pozitív hatással bír a költségvetésre. A vagyonadóval kapcsolatban egyelőre még inkább a kérdőjelek vannak többségben, a gazdaságpolitika lakmuszpapírját pedig a jövő évi minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodás jelentheti.
A GDP idén 1,6 százalékkal, jövőre 2,3 százalékkal bővülhet, az euró bevezetése szempontjából pedig a 2030 tavasza és 2031 tavasza közötti gazdasági mutatókra irányulhat a legnagyobb figyelem.