Új parancsnokságot állít fel a Pentagon az autonóm fegyverek fejlesztésére
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter bejelentette, hogy az amerikai haderőben új parancsnokságot hoznak létre az autonóm és robotikus képességek fejlesztésére. Az Autonomous Warfare Command, rövidítve Autowarcom felállítása drasztikus lépésnek számít, mivel legutóbb 2019-ben hoztak létre új parancsnokságot az Űrparancsnokság formájában, és jelenleg összesen 11 parancsnokság felel az amerikai haderő különböző feladataiért. Az új szervezetet egy vezérezredes fogja irányítani.
A hadügyminiszter a virginiai Quantico tengerészgyalogos-támaszponton, az amerikai fegyveres erők helyzetéről tartott beszédében arról beszélt, hogy a háború természete gyorsabban változik, mint ahogy a katonákat támogató folyamatok követni tudnák. Kiemelte, hogy az olcsó számítási kapacitások, a szuperintelligencia és a fejlett kereskedelmi gyártás az alacsony költségű, magas precizitású csapásmérési képességek elterjedését hozta. Az Egyesült Államok hagyományosan a minőséget a mennyiség fölé helyező, drága fegyverekre építette haderejének képességeit, de Hegseth szerint a jelenleg is zajló háborúk bebizonyították, hogy minőségre és mennyiségre is szükség van.
A miniszter hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy a minőségi és drága fegyverekre ezentúl nincs szükség, de önmagukban ezek már nem elégségesek egy modern háború megvívásához. A különböző képességeket egy viharhoz hasonlította, ahol egyszerre vannak jelen a hatalmas erejű villámlások, valamint a folyamatosan fújó szél és hulló eső. Szavai szerint a szuperintelligenciát használó célzórendszerekkel felturbózott drónhadviselés generációk óta a legnagyobb harctéri forradalom. Kijelentette, hogy az Autowarcommal intézményesítik és szupergyors sebességre kapcsolják a szuperintelligencia, a robotika és az autonóm rendszerek korát. Az új parancsnokság felállításához a kongresszus jóváhagyása is szükséges, a céldátum pedig jelenleg 2027. október 1-je.
Két új projektet is bejelentettek
A hadügyminiszter az új parancsnokság mellett két projektet is bejelentett. Az Agincourt-projekt a legújabb technológiák gyors harctéri adaptációjára, valamint a katonai eszközök fejlesztési és gyártási ciklusainak lerövidítésére fog koncentrálni. A cél az, hogy a megszokott hosszadalmas, a kormányzati szerveket bevonó beszerzési folyamatok helyett az eszközök gyártói közvetlenül, akár a harctéri egységekkel összekapcsolva tesztelhessék, módosíthassák, majd akár tömegesen gyárthassák is az eszközöket.
A Meridian nevet kapott másik projekt egyik irányítója Elon Musk, a Tesla és a SpaceX tulajdonosa és vezére lesz Palmer Luckey, az Anduril hadiipari technológiai vállalat alapítója, valamint Newt Gingrich korábbi republikánus képviselőházi elnök mellett. Hegseth magyarázata szerint ez a projekt kevésbé gyakorlati, inkább elméleti munka lesz, amelynek célja kreatívan nézni a jövőbe és meghatározni a területeket, amelyeket meg kell hódítani, valamint a képességeket, amelyeket tökélyre kell fejleszteni.
A hadügyminiszter szerint a projekt vezetőinek munkája bármiféle, a kreativitásuknak gátat szabó határok vagy korlátozás nélkül azon fegyverek és eszközök felfedezésére, kifejlesztésére és szolgálatba állítására fog koncentrálni, amelyekre a következő generációknak szükségük lehet. Felmerül ugyanakkor az a jogos aggodalom, hogy a projekt három vezetője közül kettő nemcsak megrendelői, hanem beszállítói oldalon is jelen lesz a folyamatban.
Az autonóm működés korlátja hamarosan ledőlhet
Az amerikai haderőnél jelenleg is használnak mesterséges intelligenciát, valamint különböző csapásmérő és felderítő drónokat. Az autonóm működés azonban eddig világos korláttal volt elválasztva a halálos erőtől: a mesterséges intelligencia kereshetett és azonosíthatott célokat, de emberi jóváhagyás nélkül nem mérhetett csapást ezekre. A mostani bejelentés alapján úgy tűnik, hogy ez a korlát hamarosan le fog dőlni.
Mindez egyelőre csak terv, amelynek első akadálya a kongresszusi jóváhagyás kérdése. Felmerül az a kérdés is, hogy a már benyújtott, 2027-es, magasan történelmi rekordot jelentő 1500 milliárd dolláros védelmi költségvetésből milyen források juthatnának egy majd csak jövőre felállítandó parancsnokságnak, miközben valamennyi haderőnem újabb és újabb dollármilliárdokra tart igényt. Az is nyitott kérdés, hogy a parancsnokság milyen módon vesz át futó programokat a meglévő haderőnemektől, hiszen a légierőnél, a haditengerészetnél és a szárazföldi erőknél is folynak már drónokat, robotokat és célzórendszereket érintő fejlesztési programok.