Szicília: a sziget, amely nem mindenkit enged könnyen haza
Szicília a nyári hőhullámok után kellemes, élhető és biztonságos úti célnak bizonyult. A Földközi-tenger legnagyobb szigetén Catania és a nyugati part után ezúttal a déli part egy mindössze néhány száz fős faluja, Kaukana volt a kiindulópont.
Az első utak egyike a két déli barokk kisvárosba, Ragusába és Modicába vezetett. Ragusában a legtöbb látnivalót az Ibla negyed tartogatja: a Dóm környékén akár órákig lehet sétálni a kacskaringós utcákon. Az itteni épületek többsége az 1693-as földrengés után épült, amely Szicília és az egész mai Olaszország történetének egyik legpusztítóbb természeti katasztrófája volt. Modica története hasonló, kiegészülve a spanyol uralom idejéből fennmaradt híres csokoládéval. A közel 150 éve működő Antica Dolceria Bonajuto termékei kihagyhatatlanok.
Másnap többórás hajóút következett Scoglittiből a déli part mentén, több fürdési lehetőséggel. A bizonytalanabb úszók mentőmellényben mártózhattak meg, a pancsolás pedig a társaságban lévő hároméves gyereknek sem okozott gondot. A kapitánytól megtudtuk, hogy a szálláshoz közeli Punta Secca neve száraz pontot jelent: a tenger itt annyira sekély, hogy a hajók korábban megközelíteni is nehezen tudták.
A Szicíliába látogatóknak figyelembe kell venniük, hogy a szigeten található a világ egyik legaktívabb vulkánja, az Etna, amely könnyen felboríthatja a hazautazás menetrendjét. A vulkán az utazás utolsó napjaiban lépett működésbe, ezért a társaság háromfelé széledt. Egy részüknek két órát kellett kompozni Máltára, hogy még aznap visszatérhessenek Budapestre; mások átfoglalták a jegyüket Bariba, és bérelt autóval tették meg a hat-nyolcórás utat Cataniából. A szerző repülőjáratát nem törölték, de az indulást Palermóba helyezték át, a légitársaság buszokat biztosított a háromórás útra a két repülőtér között.
A klímaváltozás frontvonalán a déli parti szálláson feltűnt, hogy a város Algírral és Tunisszal azonos földrajzi szélességen fekszik. Augusztus végén reggel is 30 fok feletti hőség uralkodott, napközben 45 fok volt. A valaha mért legmagasabb európai hőmérséklet is Szicíliához köthető: egy Szirakúza melletti kisvárosban 48,8 fokot mértek öt évvel ezelőtt.
Catania turisták által leggyakrabban látott környékein rendben van a közbiztonság. A szicíliai bor az egyik leginkább alulértékelt fajta Európában: a Nero d’Avola bogyós, gyümölcsös ízvilága vetekszik egy villányi borozás élményével. A könnyen megjegyezhető nevű Etna bianco és Etna rosso típusú italokkal szinte soha nem lehet melléfogni.
A szicíliai konyhát a tengeri ételek uralják, de a tengeri herkentyűket nem kedvelők is könnyen választhatnak. Az eleinte maradék rizottóból készített arancini ma már az itteni street food zászlóshajója. Az édességek közül a cannolo könnyen függőséget okozhat, és érdemes megkóstolni a minna di Sant’Aitat is.
Olaszországban az élelmiszerek áfája 4-10 százalék között van, az éttermek, bárok és kávézók fogyasztását mindössze 10 százalék áfa terheli. Ennek köszönhetően kávét szinte bárhol lehet aprópénzért inni, és két ember 50 euróból a legmagasabb minősítésű éttermeken kívül bárhol jóllakhat.
Szicília azért is vált népszerűvé, mert a fapados légitársaságoknál jelenleg is járatonként öt-hétezer forintért kapható repülőjegy a két legnagyobb városba, illetve azokból Budapestre. Palermo és Catania mellett Trapani és Comiso is elérhető fapadossal, de ezekre a célpontokra Budapestről egyelőre nem indítottak járatokat. A hetente kétszer induló Pozsony-Trapani járatra 15-17 eurós áron lehet jegyeket venni. Palermóból Tunézia is elérhető komppal, de az út 11-14 óra.