Sikertelen kivégzés Tennessee-ben: két adag méreg után is életben maradt az elítélt
Példátlan eset rázta meg az amerikai igazságszolgáltatást: a nashville-i börtönben a végrehajtók kétszeri halálos dózis beadása után sem tudták kivégezni Christa Pike-ot. Az 50 éves nő életét jelenleg is kórházban próbálják megmenteni, miközben Tennessee állam kormányzója azonnali hatállyal felfüggesztette az idei kivégzéseket.
A most 50 éves Christa Pike-ot még 18 évesen ítélték halálra egy 1995-ben elkövetett, brutális gyilkosságért. Ha az ítéletet sikerült volna végrehajtani, ő lett volna az első nő az elmúlt több mint 200 évben, akit Tennessee államban kivégeznek.
A kivégzés menete
A szerda éjjel történt kivégzést a helyszínen követte végig az Associated Press riportere, akinek beszámolója szerint Pike a procedúra kezdetén kifejezetten ébernek tűnt, és többször is körülnézett a helyiségben. Amikor a végrehajtók elkezdték a méreg adagolását, a nő hirtelen a börtönőrök felé fordította a fejét, és megkérdezte: „Így kellene ennek érződnie?”
Miután a protokoll szerint beadott második teljes adag méreg után is életben maradt, a börtön lezárta a betekintő ablak függönyeit. A függönyök mögül azonban még hosszú időn át tisztán hallatszott, ahogy Pike hangosan horkol és levegőért küzd – az újságírókat végül úgy vezették ki az épületből, hogy közben az elítélt még mindig életben volt.
A meghiúsult kivégzés után Pike-ot kritikus állapotban, életmentő kezelésre szállították át egy börtönön kívüli kórházba. Az orvosok szerint komoly esély van arra, hogy a fellépő oxigénhiány miatt maradandó agykárosodást szenvedett.
Miért selejtesek a kivégzőmérgek?
A világ vezető gyógyszergyártói szigorú jogi nyilatkozatokhoz kötik a termékeik értékesítését: a nagykereskedők nem adhatják el a gyógyszereket börtönöknek kivégzési célra. Ehhez társul az Európai Unió szigorú exporttilalma is, ami elvágta az Egyesült Államokat a tiszta európai hatóanyagoktól.
Mivel a tiszta szerek elérhetetlenek, az olyan államok, mint Tennessee kénytelenek ellenőrizetlen, illegális vagy félhivatalos kis gyógyszerkészítő laboratóriumoktól vásárolni. Ezek a szerek nem állnak az amerikai gyógyszerfelügyelet ellenőrzése alatt. Szakértők szerint Pike esetében is valószínű, hogy egy lejárt szavatosságú, szennyezett vagy felhígult pentobarbitál-szállítmányt használtak.
Az Amerikai Orvosi Kamara szigorúan tiltja az orvosok és ápolók részvételét a kivégzéseken. Így a tűk beadását és a vegyszerek adagolását egészségügyi végzettség nélküli börtönőrök végzik. Ha a tű elmozdul vagy átszúrja a vénát, a méreg nem a véráramba, hanem a környező szövetekbe szivárog, ami drasztikusan lecsökkenti a szer hatását, miközben elviselhetetlen kínokat okoz.
Politikai következmények
Bill Lee, Tennessee republikánus kormányzója elrendelte a kivégzési protokoll független, harmadik fél által végzett teljes körű felülvizsgálatát, és az állam összes hátralévő idei kivégzését határozatlan időre elhalasztották. Tennessee-ben nem ez az első eset: idén májusban egy másik elítélt kivégzését is le kellett állítani az utolsó pillanatban, mert több mint egy órán át egyetlen vénát sem találtak rajta.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményben ítélte el a történteket: „A többszörösen elhibázott kivégzési kísérletekből fakadó, elnyújtott fizikai és lelki szenvedés felháborító és kegyetlen” – mondta, és az amerikai halálbüntetés teljes eltörlésére szólított fel.
A jogi kérdés most az, hogy megpróbálhatja-e Tennessee újra kivégezni Christa Pike-ot. Austin Sarat, a téma neves professzora szerint teljesen példátlan helyzet állt elő: „Pike az első ember a történelemben, aki túlélte a halálos injekciót úgy, hogy a mérgek bizonyítottan bejutottak a szervezetébe. Ha a kormány elbukik, amikor ölni próbál, nem jár neki második esély” – mondta.