Reformokat sürget az IMF a magyar gazdaságban
Két héten keresztül, szeptember 23-a és október 6-a között Magyarországon tartózkodott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, hogy pontos képet kapjon a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. Az elkészült értékelésükben több reformintézkedést is javasolnak a kormány számára, amelyek a gazdasági növekedés beindításának és az euróövezethez való csatlakozásnak is megágyazhatnak.
Az IMF alapvetően bizakodó a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban. A legnagyobb kihívások között említik a gyenge beruházási aktivitást, a bérek és a termelékenység közötti egyre nagyobb szakadékot, a tartósan kedvezőtlen globális környezetet, valamint az elöregedő népesség problémáját. Kiemelik a költségvetés kedvezőtlen helyzetét is: az államadósság növekszik, a költségvetési hiány pedig az IMF szerint a GDP 7-7,5 százaléka között alakulhat. A Pénzügyminisztérium 2026-os pótköltségvetésében hivatalosan a 7,5 százalékos érték szerepel.
Versenytorzító beavatkozások és kiadáscsökkentési javaslatok
Az IMF szerint az elmúlt években az egyre fokozódó gazdaságpolitikai beavatkozások visszafogták a versenyt és az innovációra való ösztönzést a magyar gazdaságban. Ezek közé tartozik a fogyasztóiár-korlátozások széles köre, a vállalkozásoknak és a lakásvásárlóknak nyújtott kamattámogatott hitelek, valamint a szektorspecifikus különadók.
A Nemzetközi Valutaalap a vállalatoknak nyújtott hiteltámogatási programok fokozatos kivezetését javasolja, mivel ezek torzítják a hitelallokációt és gyengítik a monetáris politika hatásmechanizmusát. Megjegyzik, hogy a támogatott hitelek kedvezményezettjei jellemzően pénzügyileg stabil vállalatok. A programok fokozatos megszüntetésével évente akár 300 milliárd forint, a GDP körülbelül 0,3 százalékának megfelelő költségvetési megtakarítás jelentkezhetne.
A kiadáscsökkentési intézkedések közül az IMF kiemeli a támogatott energiafogyasztásra vonatkozó kedvezményes mennyiségi határok csökkentését és annak jövedelmi helyzethez való kötését, ami a lakossági rezsicsökkentés rendszerének átalakítására utalhat.
Adóreformok és növekedési kilátások
Az IMF szerint a költségvetés szempontjából az egyik legnagyobb probléma, hogy Magyarország adórendszere a legkevésbé progresszív a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai közül, és kevesebb bevételt termel a szükségesnél. Külön kiemelik a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 9 százalékos társasági adókulcsot. Az IMF progresszívebb személyi jövedelemadózást javasol az alacsony keresetűeknek nyújtott adókedvezménnyel, emellett a társaságiadó-kulcs a beruházások teljes leírhatóságával javítaná a hatékonyságot és erősítené a beruházási kedvet. A tőkejövedelmek magasabb adóztatása is hozzájárulna az igazságosabb közteherviseléshez.
Az IMF úgy ítéli meg, hogy a bevételi és a kiadási intézkedések kombinációja 2027-re a GDP 5 százalékára vagy valamivel az alá csökkentené a költségvetési hiányt. A deficit 2029-re érheti el a maastrichti kritériumokban is szereplő 3 százalékos értéket. A szervezet szerint önmagában az euró bevezetésének ígérete megfelelő kapaszkodót jelenthet a piaci bizalom megalapozásával, de nem helyettesítheti az átfogó reformokat.
Az IMF idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, ami középtávon, a 16,4 milliárd eurós kohéziós és helyreállítási alapból származó EU-s forrásoknak is köszönhetően 2,5 százalékra gyorsulhat. Az infláció a szervezet szerint idén jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt maradhat, majd 2027-ben ismét 3 százalék közelébe emelkedhet.