Új orosz harckocsivédelmi rendszer jelent meg az ukrán fronton
Az orosz erők Arena-M aktív védelmi rendszerrel felszerelt T-72-es harckocsikat vetettek be a donyecki régióban. A rendszer a harckocsi tornyára szerelt gránátvető csövekből, radaros szenzorokból és a szükséges számításokat végző chipekből áll. Ha a szenzorok veszélyt jelentő tárgyat észlelnek a tank felé közeledni, egy gránát repül ki, és még a páncélzat elérése előtt megsemmisíti a bejövő eszközt.
A rendszer gyökerei a hidegháborúig nyúlnak vissza. A szovjet haderő már Afganisztánban is tesztelte a technológiát, majd a csecsenföldi tapasztalatok után új lendületet vett a fejlesztés. Az Arena néven ismert rendszer azonban évtizedekig nem jutott el oda, hogy az orosz páncélosok széles körben alkalmazott, standard felszerelésévé váljon. Az Arena-M első változatait az 1990-es években fejlesztették ki.
Az ukrán erők július végén arról számoltak be, hogy drónjaik Arena-M-mel felszerelt orosz T-72-es tankokat semmisítettek meg a donyecki régióban. A felvételek elemzése azonban árnyaltabb képet mutat: a drónok csak azután tudták kilőni a tankokat, hogy az Arena-M rendszer kifogyott a lőszerből, amely a jelenlegi változatban becslések szerint 6-12 töltetből áll.
Egy ukrán drónpilóta becslése szerint átlagban 15-20 FPV drónra volt szükség egyetlen tank megsemmisítéséhez. Ez az arány ukrán szempontból kedvező, mivel a drónvédelmi felépítményekkel ellátott harckocsik esetében gyakran 20 drónnál is többet kellett bevetni. A hatalmas felépítmények ugyanakkor jelentősen növelik a harckocsik súlyát, korlátozzák a kilátást, sőt a lövegtorony mozgását és a löveg elsütését is akadályozzák.
Az Arena-M ehhez képest viszonylag könnyű szerkezet, amely kevésbé befolyásolja a harckocsi harcképességét és sebességét. A hírek szerint az oroszok azon dolgoznak, hogy csökkentsék a rendszerben használatos töltetek méretét, és ezzel párhuzamosan növeljék a tankokra szerelhető töltetek mennyiségét.
Jakub Janovsky cseh elemző szerint a 15-20 drónos arány tökéletesen megfelelő. Úgy fogalmazott: ilyen számok mellett az oroszok a teljes páncélosflottájukat ráereszthetik az ukrán frontra néhány hónap leforgása alatt, és nem fognak nagyon mást elérni, minthogy létrehoznak egy jövőbeli, viszonylag gazdag vasérclelőhelyet.
Az ISW elemzése szerint az Arena-M rendszer önmagában valószínűleg nem lesz elég ellenintézkedés az ukrán FPV-drónok ellen, hiszen a rendszer túlterhelhető, és csak növeli az ukrán erők az orosz páncélos támadások elleni védekezéséhez szükséges erőfeszítéseit és költségeit.
Ha azonban más passzív és aktív védelmi eszközökkel – például elektronikus zavarással, drónketrecekkel –, illetve az ukrán drónos egységek elleni akciókkal együtt, nagyobb számban vetnének be az oroszok Arena-M-mel felszerelt páncélosokat, akkor elképzelhető, hogy egy ponton – legalább időlegesen, egy frontszakaszon – kifogyasztják az ukrán drónok készletét. Ez esetben harcképes, gyorsan mozgó páncélosok jelenhetnek meg olyan frontzónákban, ahol az utóbbi években ilyesmire nem kellett számítani.
Az egykor csecsen felkelők ellen szovjet alapokon fejlesztett eszköz így a 21. század drónokkal teli csataterén is hasznosnak bizonyulhat – mint korábban bárki gondolta volna.