Egy atomháborúnál is nagyobb kárt okozhat az AI, ha rossz kezekbe kerül
A Lancet egészségügyi szaklap 35 tudósból álló bizottsága a berlini Világegészségügyi Csúcstalálkozón mutatta be globális kockázatelemzését, amely szerint a mesterséges intelligencia rosszindulatú alkalmazása és az atomháború lehet az a két esemény, amely a következő 74 év során eltörölheti az emberiséget a Föld színéről.
Mindkét forgatókönyv valószínűsége alacsony, de az AI akár biofegyverek készítését is segítheti, egy atomháború során pedig a légkörbe kerülő részecskék nukleáris telet okozhatnak a túlélők számára. A szerzők aggasztónak nevezték Oroszország nukleáris doktrínájának 2024-es változását, amely szerint Vlagyimir Putyin elnök már „kritikus fenyegetés” esetén is atomfegyverrel válaszolhat. Ennek ellenére a mesterséges intelligencia terjedését és fejlődését nagyobb kockázatnak látják a nukleáris háborúnál.
Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál 74 év, nőknél 80 év, így a nemrég született gyerekek jelentős részét már érinteni fogják az azonosított kockázatok. A bizottság 17 nagyobb, összefüggő kockázati tényezőt vizsgált meg, köztük a klímaváltozást, a jövedelmi egyenlőtlenségeket, az elhízást, a gyerekkori alultápláltságot, a háborúkat, a járványokat és az alacsony iskolázottságot.
A tudósok arra számítanak, hogy a születéskor várható élettartam 2100-ig emelkedni fog, az egészségben eltöltött évek száma azonban lassabban nő, mivel az elhízás és a magas vérnyomás egyre több embert érint majd. Globális katasztrófa esetén a térségek népességei egyenlőtlen mértékben viselnék a terheket: a magasabb jövedelmű régiókban az elhízás és a mentális egészség romlása, az alacsonyabb jövedelmű régiókban az iskolázottság hiánya okozhat súlyosabb problémákat.
Jelenleg minden hatodik ember él Afrika szubszaharai részén, ez az arány az évszázad végére 36,7 százalékra nőhet, és az elemzés szerint a bolygó egészségügyi állapota nagy mértékben függ ettől a térségtől. A Föld népessége 9 milliárd 510 millió fővel tetőzhet 38 év múlva, ezt követően lassú csökkenésnek indul. A Kongói Demokratikus Köztársaság több mint 430 millió lakójával a világ öt legnépesebb országának egyike lehet, míg Dél-Korea és Tajvan népessége kevesebb mint a felére, Ukrajnáé akár a háború előtti szint egyharmadára csökkenhet.
A mesterséges intelligencia kockázatait három típusba sorolja a tanulmány: a biológiai fegyverek készítése mellett a kritikus infrastruktúra elleni támadásokat és az emberi kontroll megszűnését is lehetséges forgatókönyvnek tartják. Mivel a fejlesztés többnyire magánvállalkozások kezében van, a kormányok eddig csak követni tudták a fejlődést a szabályozásokkal. A tudósok fontosnak tartják, hogy a vázolt problémákat önállóan egyik ország kormánya sem képes ellensúlyozni, országos szinten viszont hasznos lehet a társadalmi felzárkóztatás, a válságálló élelmiszer-ellátás és a gyors, hatékony, megfizethető egészségügyi ellátás kiépítése.