Éles fordulat az olajpiacon: több mint 15 százalékkal zuhantak az árak
Az olajárak emelkedésében érdekelt befektetők számára kedvezőtlenül indult november: a korábbi magabiztos emelkedéssel elért árszintek néhány nap alatt eltűntek a piacról. A hirtelen fordulat mögött több, egyszerre érvényesülő körülmény áll, emellett napvilágot látott egy nagyszabású közel-keleti stratégiai terv is, amely tovább enyhítheti az idei évet meghatározó olajpiaci patthelyzetet.
A tengerentúlon irányadó WTI és az Európában meghatározó északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti árszintje az október utolsó kereskedési napjától számítva több mint 15 százalékot zuhant a határidős piacon. A Brent a november eleji mélypontján 95,3 dolláron, a WTI 86,6 dolláron forgott.
A választási eredmény és a visszafogottabb nyilatkozatok húzták le az árakat
Donald Trump amerikai elnök a Fox hírcsatornának a félidős amerikai választásokon elszenvedett vereségét az üzemanyagárakkal magyarázta. Az oklahomai BOK Financial befektetési cég képviselői szerint Trump ehhez hasonló, a korábbinál visszafogottabb nyilatkozatai, valamint a közel-keleti olajexport növekvő szintje jelentősen hozzájárultak a november eleji látványos zuhanáshoz.
A legnagyobb mozgást a szerda hozta: a demokraták választási sikere után a kereskedők arra spekuláltak, hogy a kongresszusi fordulat hatására Trump a korábbinál határozottabban léphet fel az iráni konfliktus diplomáciai rendezése érdekében. Ennek köszönhetően a hét közepén napon belül több mint 8 százalékos összeomlást szenvedett el mindkét kőolajtípus kurzusa. Csütörtökön ugyan némi drágulás következett be, de az árak továbbra sem érték el a hordónként 100 dolláros szintet.
Távol-keleti piaci szereplőkre hivatkozva a Wall Street Journal arról írt, hogy a kőolaj vélhetően egyelőre nem drágul vissza a lélektani szintre. Ezt támasztja alá, hogy a rövid távú szállítású Brent olaj prémiuma meredeken csökkent: a legközelebbi lejáratú kontraktusok közötti árrés az október közepi több mint 5 dollárról 2,50 dollár alá süllyedt, ami azt jelzi, hogy az azonnali ellátási hiányoktól való félelem érezhetően enyhült. A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: az új összetételű kongresszus csak januárban kezdi meg munkáját, addig Trumpon múlik, indít-e újabb csapásokat Iránnal szemben.
Új csővezeték épül a Hormuzi-szoros megkerülésére
Az Egyesült Arab Emírségek november elején döntött egy újabb, harmadik csővezeték építéséről, amellyel elkerülnék az iráni fennhatóságú Hormuzi-szorost – írta a Bloomberg jól értesült forrásaira hivatkozva. Az új vezeték az emírségek 2012 óta működő hálózatára épülne rá, amely mintegy 400 kilométer hosszan húzódik az Abu-Dzabiban található Habshantól az Ománi-öböl partján fekvő Fudzseiráig. A stratégiai jelentőséget az adja, hogy Fudzseira kikötője a Hormuzi-szoroson kívül fekszik.
Az Emírségek az idei év elején jelentették be a Nyugat–Kelet vezeték nevű fejlesztést, amely a tervek szerint 2027-ben áll működésbe, és megduplázza a Fudzseirán keresztüli exportkapacitást, amely jelenleg napi 1,5 millió hordó olaj.
Összességében drámai fordulatot hozott a november az olajpiacon: a Brent és a WTI ára masszívan visszaesett a demokraták félidős választási győzelme után, ami diplomáciai rendezésre kényszerítheti Trumpot Iránnal szemben. Az ellátási félelmek enyhülését tovább erősíti az Egyesült Arab Emírségek újabb vezetékterve, amellyel a Hormuzi-szoros megkerülésével növelné az olajexportot.