Vagyonadó: sokkoló számok és tévhitek a 2027-től érkező adónemről
A 2027-től bevezetendő vagyonadó gazdaságra és környezetre gyakorolt hatásairól tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság Környezetgazdaságtani Szakosztálya és a Levegő Munkacsoport. A panelen elhangzott, hogy a szupergazdagok jachtjai nyolc nap alatt annyi üzemanyagot fogyasztanak el, mint egy átlagos személyautó húsz év alatt, a leggazdagabb tíz százalék pedig annyi káros anyagot bocsát ki, mint a többi kilencven százalék együttvéve.
A beszélgetés moderátora szerint szükség van a tőke- és a járadékjellegű bevételek költségvetésbeli megadóztatására. Ismertette Lucas Chancel francia közgazdász megállapítását is: minél magasabb jövedelmi csoportokat vizsgálunk, annál nagyobb a beruházásokhoz köthető szén-dioxid-kibocsátás aránya a csoport teljes emissziójához képest, a legvagyonosabb egy százaléknál ez megközelíti a hetven százalékot.
Óriásira nőttek a vagyoni különbségek
A Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa szerint Magyarországon óriásira nőttek a vagyoni különbségek, a legfelső decilisbe tartozók pedig nagyobb arányban veszik ki részüket a környezetszennyezésből. A vagyonadóból a Pénzügyminisztérium konzervatív becslései szerint évente 200 milliárd forint érkezhet, ezt a szakértő szerint teljes egészében vissza kell osztani a lakosságnak, környezetvédelemre, oktatásra és egészségvédelemre.
Az ING Bank vezető elemzője szerint a politikának el kell érnie, hogy a leggazdagabbak ne büntetésként, hanem kitüntetésként éljék meg a vagyonadó befizetését. A Soproni Egyetem docense úgy véli, a szupergazdagok tudatosan összemossák a gazdagok és a szupergazdagok kategóriáit, hogy elkerüljék a vagyoni típusú adókat.
Nagyobb vagyon, nagyobb környezetszennyezés
A Levegő Munkacsoport szakértője szerint a leggazdagabb egy százalék annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint a legszegényebb ötven százalék, a leggazdagabb tíz százalék pedig annyit, mint a többi kilencven együttvéve. 2007 és 2023 között az Európai Unión belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a leggazdagabb egy százalék vagyonának aránya a teljes népességen belül.
Miközben a társadalom húsz százalékát fenyegeti a szegénység, mintegy 400 ezer háztartásban a fűtési rendszer csúcsa egy egyszerű lemezkályha. A szakértő az adórendszert is kritizálta: az adókedvezmények leginkább a gazdagabb csoportoknak kedveztek, az Otthon Start hitelek hatvan százaléka pedig a legtehetősebbekhez jutott.
Vagyonadó a világban
A közgazdász szerint a magyar állam a teljes adóbevételének 6,4 százalékát szedi be vállalati és jövedelemadókból, miközben az OECD-átlag 12 százalék, az ingatlanjellegű adóknál pedig 2,1 százalék áll szemben az 5,1 százalékos OECD-átlaggal. Kiemelte: miközben a költségvetésben egyes alrendszerek kapcsán tízmilliárdokról beszélnek, a leggazdagabbaknál ezermilliárdos összegben hevernek adózatlan vagyonok.
A vagyonadó elleni érvként a szakértő a brutális adminisztrációs többletet és a vagyonérték felmérésének nehézségeit hozta fel. A közgazdász szerint azonban az adóhatóságnak kellene megállapítania az adózás mértékét és digitálisan elküldenie az adóalanynak, aki ezt vitathatná, de nem neki kellene benyújtania a bevallást. A külföldre menekítés kockázatára reagálva kiemelte, hogy bekerült a tervezetbe az exitadó intézménye.
Félhetünk a GDP miatt?
Arra a felvetésre, hogy a vagyonadót bevezető országok lassabb gazdasági növekedéssel néznének szembe, a közgazdász úgy reagált: ha a vállalatok minden esetben átterhelnék a fogyasztókra a pluszadóterheket, akkor csak az embereket lehetne adóztatni, és az Európai Unióban sem lenne 33 százalékos az átlagos társaságiadó-kulcs.
Példaként említette, hogy a harmadik negyedévben az aszály jelentős mértékben sújtotta Magyarországot, ennek hatása kisebb lenne, ha a vízgazdálkodás fejlesztésére több pénzt fordítottak volna. A Levegő Munkacsoport szakértője hozzátette: minden adórendszert érintő átalakítás akkor működik jól, ha megakadályozza a politikai osztály és a gazdasági csoportok közötti összefonódást.